Az indokínai háború története 2.
Küzdelem a franciák ellen
1947 tavaszára a Viet Minh a vidéki területekre szorult vissza. Bár még folytak tárgyalások a békés rendezés érdekében, a franciák többek között a vietnámi fegyveres erők lefegyverzését követelték, ami elfogadhatatlan volt Ho Si Minhék számára. A Francia Expedíciós Hadtest közben megszállta Vietnám nagyobb településeit, ellenőrzésük alá vették az utakat, illetve a tengerparti sáv jelentős részét, továbbá támaszpontokat építettek ki. Fő céljuk a hagyományos katonai megközelítésnek megfelelően a nyílt ütközetek kikényszerítése volt. Októbertől decemberig súlyos harcok folytak Hanoitól északra, mikor is a Lea hadművelet keretében a vietnámi bázisok ellen indítottak támadást. Tíz francia zászlóaljat a földön, négyet vízi úton, kettőt pedig légi úton vetettek be. (Ho Si Minh-t ekkor kis híján sikerült is elfogniuk a meglepetésszerűen földet érő ejtőernyősöknek.) A Viet Minh veszteségei magasabbak voltak, mint a támadóké, de végül sikeresen el tudtak szakadni, ahogy túlerő esetén mindig is tették.
A francia erők sok esetben ki tudták használni technikai fölényüket, de az elhúzódó háború így is elkerülhetetlenül kikezdte harci szellemüket, létszámuk és logisztikai hátterük pedig sohasem volt olyan komoly, mint később az amerikai kontingensé.