Barát és bajtárs 

A veteránokról egész sok film készült az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta. Ezek jellemzően vagy a drámai, vagy az akcióvonalat követték. Robert de Niro az előbbi műfajnál maradva négy ilyenben is szerepelt – köztük két klasszikus cím is található, A taxisofőr és A szarvasvadász. A legutolsó az 1989-es Bicska volt, amelyben partnere Ed Harris.

Joe Megessey, a nagyhangú kamionsofőr újabban egykori bajtársa, a mogorva és magának való Dave nyakára jár, aki főleg az alkohol segítségével próbálja elfojtani vietnámi emlékeit. Ők ketten igencsak eltérő jellemek, de háborús élményeik egymáshoz kötik őket, így időnként összejön egy-egy közös program. Joe-nak azonban megtetszik barátja húga, Martha, ami konfliktust generál közöttük… 

A két főszereplő nevére talán többen is felkapják a fejüket, de sajnos ez még kevés a sikerhez. Bár a két színész – illetve a női főszereplő, Kathy Baker – nagyon is ráérzett a karakterére és a karakterek közötti kapcsolatok formálódására, a film hangulata pedig valóban visszaadja a nyolcvanas évek atmoszféráját, a Stephen Metcalfe színdarabjából készült forgatókönyv igazából végig csak kapargatja a felszínt. Úgy nem lehet mélységet kölcsönözni egy figurának, ha csak említés szintjén mennek bele az amúgy fontos háttérrészletekbe, és a közhelyes élethelyzetekre bízzák a kibontakozást. Márpedig a vietnámi élményeikről alig-alig beszélő szereplők mellett a nézőnek egyszerűen nincs lehetősége rájuk kapcsolódni és igazán átérezni a helyzetüket. 

A drámai hatás ilyen módon jóval gyengébb a kívántnál, a történet sokkal inkább egy megszelídített tanmesének illik be, amelynek legfontosabb üzenete az, hogy a veteránoknak mit is kellene csinálniuk ahhoz, hogy traumájukat feldolgozzák. Más szempontból se nagyon tudnám dicsérni a filmet. A rendezés, a zene vagy a fényképezés korántsem kiemelkedő, emellett az emlékképként jelentkező vietnámi snittek is elég összecsapottak. Az egészről inkább egy tévéfilm jut eszembe, pedig a Bicska az amerikai mozikban is futott, méghozzá ugyanabban az évben, mint a Született július negyedikén, amely jóval megrázóbb és átélhetőbb, noha tény, hogy életrajzi feldolgozásként az eleve nagyobb ívű, ezenkívül jóval komolyabb költségvetésű volt. 

A filmet a Magyar Televízió is sugározta a kilencvenes években, később pedig DVD-n is megjelent. A lemez a filmhez hasonlóan igencsak minimalista: 2.0-ás angol és magyar hangsáv, magyar felirat, említésre méltó extra pedig nulla. Aki szeretné látni, az a Videán megtalálja (lásd a fenti linket), de személy szerint a kihagyható kategóriában tartom számon, amelyre a nagy többség valószínűleg nem is emlékezne, ha nem de Niro és Harris volnának a főszereplői. 

Bicska
(Jacknife)
Kings Road Entertainment 1989 (108 perc)
Rendezte: David Hugh Jones
Főszereplők: Robert de Niro, Ed Harris, Kathy Baker
Zene: Bruce Broughton