Catherine Leroy Vietnámban

A Vietnámban megfordult fényképészek között többször említettem már a francia Catherine Leroy-t, sőt külön bejegyzést is szenteltem neki. És mivel korábban nem jelent meg kifejezetten róla szóló életrajzi kötet, egyből felfigyeltem, amikor az interneten elém került egy viszonylag új cím, a Close-Up on War (magyarul Háború testközelből)…

A szerző, Mary Farrell nagy szeretettel (és itt-ott kissé talán túlzott feminista hangvétellel) mutatja be Leroy gyerek- és ifjúkorát, hogy aztán áttérjen vietnámi élményeire. Itt vált belőle az a nagy nevű, mindenféle nehézséggel szembemenő fényképész, aki később több más válságövezetben is megfordult, hogy katonák és civilek között járva, a háborúk jellegzetes nehézségeit megosztva mutassa meg a konfliktusok embert próbáló mindennapjait. Ami az életrajz kötelező elemeit illeti, Farrellnek nincs is szégyenkeznivalója – bár a Vietnám utáni életszakaszt ereszthette volna bővebbre is –, ám soraiból kiérződik, hogy a háború általános háttere kapcsán nem elég tájékozott. Ezt súlyosbítja, hogy hozzáértő szerkesztő sem segítette a munkáját, ami miatt egyfelől kisebb-nagyobb hibák merülnek fel a történelmi leírásokban, másfelől felesleges megjegyzések és elírások is akadnak. Például súlyos tévedés azt állítani, hogy a dél-vietnámi haderő minden tagja önkéntes volt, és teljesen nélkülözhető az F–100-as köteléket ábrázoló fotónál azt taglalni, hogy a korai időszakban fémszínű példányokat használtak, később pedig álcafestés került rájuk, hiszen nem típuskönyvről van szó, hanem életrajzról. A fejezetelválasztó oldalakon olvasható levélrészletek kapcsán is vegyesek az érzéseim: ezek Leroy szüleihez írt üzeneteiből származnak, és némelyik valóban érzékletes, míg mások kissé semmitmondók. A szójegyzék és a névmutató ezzel szemben tényleg hasznos, sőt külön kiegészítést is találunk hátul, amelyben a szerző az analóg fényképezőgép működését fejti ki (gondolván az ifjabb olvasókra). Az előszót egyébként a Vietnámot ugyancsak megjárt neves fotográfus, Peter Arnett írta. 

A kötet kiállítása egyébként nagyon szép, és ez valamelyest kárpótol az olvasásélmény hiányosságai után. A nem túl nagy mérethez  (140 x 203 x 26 mm) keménytáblás kivitel társul, ráadásul a porvédő borító alatt a fedél kellemesen recés felületet kapott. A belív viszonylag vastag félfényes papírra került, ami azért szerencsés, mert a szöveget számos fénykép illusztrálja, többségében természetesen Leroy képei, kisebbrészt pedig a korszak általános bemutatásához szükséges egyéb felvételek. A válogatás igényes, így a fényképész ismert és alig ismert fotóiból is szemezgettek hozzá, de számos portréja is helyet kapott itt. Ezek többsége egyébként egész- vagy duplaoldalas, így a könyv mérete ellenére is jól érvényesülnek.  

A Close-Up on War összességében egy gyorsan olvasható, egyszerű nyelvezetű darab, amelyet a negatívumok ellenére is ajánlhatok az érdeklődőknek, mert az említett életrajzi poszt anyagát jól kiegészíti. Hasonló szellemben, de igényesebb szerkesztésben Dickey Chapelle és a többi híres fotográfus életéről is szívesen olvasnék ilyet. 

Close-Up on War: The Story of Pioneering Photojournalist Catherine Leroy in Vietnam
Írta: Mary Farrell
Amulet Books 2022
320 oldal