Mindent a haverokért!

Ismét rácsodálkoztam egy filmre, ami a radarom alatt érkezett, és a véletlenen múlt, hogy egyáltalán tudomást szereztem a létezéséről. Az biztos, hogy nem a címe alapján figyeltem fel rá (aminek magyar változatán azért lehetett volna még agyalni), de akkor lássuk, miről is szól.

Chickie Donahue egy mihaszna kereskedelmi tengerész, aki még mindig szüleivel lakik New Yorkban. Katonai szolgálatát már békeidőben letudta, így teljes lelki nyugalommal lustálkodja át életét két hajóút között, miközben a vietnámi háború dúl a távolban, és a szomszédságban egyre több család kap táviratot fiuk haláláról. Amikor a közeli kocsma hazafias érzelmű tulajdonosa felveti, hogy szívesen küldene egy zsák sört azoknak a környékbeli fiatalembereknek, akik a fronton szolgálnak, Donahue vállalkozik a feladatra, sőt mindenki nagy meglepetésére neki is indul a nagy kalandnak…

Akármilyen fura is, ezt a sztorit az élet rendezte, legalábbis első körben. Dohanue, a leszerelt tengerészgyalogos valóban megtette a hatalmas utat Vietnámig 1967-ben, hogy a haveroknak egy málhazsáknyi sört vigyen. Minderről 1990-ben újságcikk született, később, 2015-ben egy 13 perces dokumentumfilm készült, majd 2017-ben könyv is íródott, amely bestseller lett. A filmjogokat 2019-ben vásárolták meg, hogy aztán 2022 őszén bemutassák a játékfilmet. 

Sajnos a forgatókönyv megírásánál láthatóan a történet egyediségére bazíroztak. Az élethelyzetek és a találkozások még működnek, a korabeli hátországot és a vietnámi csatatereket hitelesen elevenítették fel, a katonakarakterek a helyükön, de a kelleténél kevesebb energiát fordítottak a párbeszédekre. Emiatt több helyen is elmarad az az érzelmi töltet, amit jogosan várhatnánk: a “civil a háború közepén” vagy “a frontkatonának jólesik, hogy valaki gondolt rá” szituációk erejét egyszerűen nem használják ki, pedig akárhogy is nézem, a fókusz ezen kellene, hogy legyen, mert hitelesen berendezett vietnámi repteret és korabeli saigoni utcákat, illetve korhűen felöltöztetett statisztákat már láttunk másutt is. 

Azt hiszem, a színészekre – köztük Zac Efron, Bill Murray és Russel Crowe – is inkább más alakításuk miatt emlékszünk majd. Leginkább a hihetetlen alaptörténet és a hangulat marad meg a nézőben, miközben a mondanivalót elég didaktikus módon közvetítik, amely szerint “a vietnámi háború rossz dolog volt, de a barátság minden nehézséget legyőz”. És ennél azért többet érdemelt volna a sztori, bár olyan gyanú is motoszkál bennem, hogy végső soron a családbarát hangvételt akarták biztosítani, és ennek rendelték alá az egészet. Ilyen szemmel nézve tulajdonképpen nem rossz a végeredmény, csak éppen kíváncsi lennék, hogy erős drámaként hogy is nézne ki ez a film. Ugyanis a drámai hangvétel nélkül ez “csak” egy mindenki számára befogadható tanmese.  

A kritikai fogadtatás is inkább negatív volt, mint pozitív. Elnézve a nézői véleményeket, ott is a vegyes benyomások dominálnak, és én is kénytelen vagyok ebbe a sorba beállni. Mindenesetre ajánlom az érdeklődőknek, már csak az unikális téma okán. A Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja Magyarországon az Apple+ műsorán érhető el. 

Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja (The Greatest Beer Run Ever)
Skydance 2022, 126 perc
Rendező: Peter Farrelly
Főszereplők: Zac Efron, Russell Crowe
Zene: Dave Palmer