Az animáció világnapja

„1892-ben október 28-án volt Émile Reynaud Optikai Színházának első nyilvános vetítése Párizsban, a Grévin Múzeumban. Az animáció világnapja megünneplését az ASIFA (International Animated Film Association) kezdeményezte 2002-ben. Ugyanebben az évben Magyarországon a szegedi Grand Café ünnepelte meg először az animációt: Tóth Pál animációs rendező vetítéseket szervezett és tartott. Az ASIFA Hungary 2005-ben alakult, és azóta minden évben számos vetítést szervez az ország különböző városaiban.”

Az animáció világnapja. Ünnepleírás – Jeles napok tartalomszolgáltatás

„Egy vas- vagy farámára két korong van erősítve. Az egyik fekete és néhány nyílás van rajta, melyeken keresztül lehet nézni. Ez a korong mozdulatlanul van a rámához erősítve. A másik korongra, mint az ábrából látni, több alak van rajzolva. A legfelső alak egy ember, aki egy lábai alatt átcsapott zsinóron ugrik keresztül. A többi alak ugyanezen embert tünteti elő, azon különféle helyzetekben, melyeket az egymás után fölvesz, midőn egy ily zsinór fölött többször átugrál, mint a hogy ezt a gyerekek játékból szokták cselekedni. Ez a második korong, melyen az alakok vannak, a ráma tengelye körül könnyen forog. Csak meg kell ütnünk ujjunkkal a korong szélét egyszer kétszer, s azonnal sebes forgásba jön. S ha azalatt, mialatt ez a korong forog, szemünket a másik fekete korongnak valamelyik nyilása elé helyezzük; úgy, hogy ezen alakok közül egyszerre csak az egyik legyen látható, azt fogjuk észrevenni, hogy az alak nem áll, hanem folytonosan ugrálni látszik a kezében levő zsinór fölött.”

Phenakistikop. In: Vasárnapi Ujság, 29. évf. 2. sz. (1882. január 8.), 23. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

„A mozgófénykép abban az időben olyan hihetetlenül fantasztikus és csodálatos valami volt, hogy sokan valóban varázslatnak tartották. A filmvetítőgép őse, a »bűvös lámpa« a »laterna magika« is már bámulatba tudta ejteni az embereket, pedig ezek csak mozdulatlan figurákat varázsoltak a fehér lepedőre. Amikor azonban Méliès színházában a mozdulatlan figurák megelevenedtek, az már a csodák csodája, valóságos varázslat volt. És Méliès, aki hivatásos bűvész volt, kétségkívül ámulatba ejtette az embereket ezzel az új csodával.”

Karbán József: A trükkfilm őse. In: Magyar Film, 2. évf. 32. sz. (1940. augusztus 10.), 6. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

„A művelődésszervező, a szociológus, az andragógus és az informatikus szakma szókincsében egyaránt megjelenik ez a kifejezés, bár a turizmusétól valamelyest eltérően.
Az animációval négy területen találkozunk: 1) filmes animáció, 2) számítástechnikai animáció, illetve személyközi értelemben. 3) szociokulturális animáció és 4) turisztikai animáció.

[...]

A nagy magyar alkotók közé sorolt Nepp József (1934–2017) alkotása a sorozatok közül például az 1968-tól sugárzott Mézga család, a Kérem a következőt! 1974-től, illetve egész estés munkájaként kiemelendő a Macskafogó (1986) és a Macskafogó 2. (2007). Dargay Attila (1927-2009) nevéhez fűződik a Lúdas Matyi (1976), a Vuk (1981), a Szaffi (1984) és az Erdő kapitánya (1987) mint egész estés rajzfilmek, valamint a sorozatok közül a csak két hajszállal dicsekedni tudó Gusztáv (1964–1966), a Pom Pom meséi (1978-tól) és A nagy ho-ho-horgász (1983) is. Jankovics Marcell (1941–2021) fontosabb filmjei között említhető a Gusztáv-sorozat (1965–1975), a János vitéz (1973), a Magyar népmesék (1978–1985), a Fehérlófia (1982).”

Magyar Márton: Animáció a turizmusban. Elmélet és módszertan, [Budapest], [ELTE Eötvös Könyvkiadó – ELTE PPK], 2023, 24, 29. – Törzsgyűjtemény

„Az animáció nyelvét mindenütt megértik, és nekünk, magyaroknak különösen kedves, hiszen szeretik a világban, ha mi szólunk, odafigyelnek ránk és megbecsülnek – immár több mint száz éve.”

Fülöp József: Bevezetés. In: Fülöp József – Kollarik Tamás: Animációs körkép. A magyar animáció oktatási, intézményi, forgalmazási és pályázati lehetőségei, rövid történeti kitekintéssel, [Budapest], [MMA MMKI], 2016, 15. – Törzsgyűjtemény