Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A vietnami háború

2019.máj.20.
Írta: Monty H. 3 komment

Hamburger Hill

"Nem megyünk sehova, kivéve újra fel a dombra..."

A nyolcvanas évek második felében készült vietnami háborús klasszikusok közül csak egy egyet nem említettem ezidáig, gondolván, várjuk csak meg a vonatkozó évfordulót. Most ez is eljött, úgyhogy az Ashau-völgy véres csatáit bemutató cikk után mi más is jöhetne, mint az 1987-es Hamburger Hill.

hamburger_hill_05.jpg

Tovább

A Véres-hegygerinctől a Hamburger Hillig

Csaták az Ashau-völgyben

A vietnami tudósítások és beszámolók révén egyes régiók és városnevek ennyi idő elmúltával is ismerősen csengenek sok kortárs és veterán számára. Ilyenek a Mekong-delta, a Vasháromszög, Khe Sanh vagy a demilitarizált övezet, ahogy a súlyos csatákat látott Ashau-völgy is.

us_trooper_looking_down_on_ashau_valley_1969.jpg

Amerikai katona tekint le a köddel borított Ashau-völgyre

Tovább

Új kormány, új irány?

Nixon és Kissinger stratégiája

1969 első felében a vietnami hadszíntéren továbbra sem enyhült a küzdelem. A február 16-án kezdődő holdújévi ünnep pedig ugyanúgy nem hozott pihenést, mint az egy évvel korábbi, mivel a Vietnami Néphadsereg, illetve a Vietkong több mint száz helyszínen akcióba lépett. A leghevesebb harcok az I. és a III. hadtest műveleti területén zajlottak, s többek között Saigont is érte rakéta- és aknavetőtámadás. A dél-vietnami hadsereg egyre nagyobb erőkkel kapcsolódott be a küzdelembe, mely mindkét oldalon súlyos áldozatokkal járt. Áprilisban az amerikai elesettek száma immár meghaladta a koreai háború teljes amerikai emberveszteségét (vagyis a durván 33 és félezer főt). Az amerikai kontingens létszáma ekkor volt a legmagasabb (több mint 530 ezer ember), bár az első csapatkivonásra már nem kellett sokat várni.

lbj_w_johnson_before_inauguration.jpg

A leköszönő és az új elnök

Tovább

Apokalipszis most

Út a sötétség mélyére

Ha van olyan film, melynek címe túlzás nélkül minden filmrajongó számára ismerősen cseng, az a negyven évvel ezelőtt elkészült Apokalipszis most, Francis Ford Coppola egyik legnevesebb munkája. Ez pedig nem véletlen, hiszen nemcsak a legismertebb vietnami háborús, sőt háborús alkotások között tartják számon, de egyes toplistákon a legjobb játékfilmek között szerepel.

poster.jpg

Tovább

A vízi hadviselés szakirodalma

Az utóbbi kilenc hónapban több kötetet is elolvastam a most futó cikksorozattal kapcsolatos anyaggyűjtés során. Mivel pedig több remek kiadvány került eközben a kezembe, gondoltam, ezekről sem ártana rövid összefoglalót írnom, hogy az érdeklődők segítségére legyek. 

Tovább

“Tíz méterrel a gyalogság feje felett repültünk...”

Egy tengerészeti pilóta visszaemlékezése

Ahogy a vízi háborúval kapcsolatos típusismertetőben is olvasható, ezekben a műveletekben nemcsak hajókat és kétéltűeket, hanem repülőgépeket is alkalmaztak. És az egyik visszaemlékezés-gyűjteményben találtam egy érdekes memoárt, melyben egy pilóta mesél arról, milyen volt a Mekong-deltát a levegőből látni. Kit Lavell az amerikai flotta 4. könnyű támogató századában szolgált 1971 augusztusától 1972 áprilisáig, és beszámolójában a bevetések mellett sok másra is kitér.

Vietnamban a tengerészet egyetlen szárazföldről üzemeltetett alakulata a 4. könnyű támogató század volt. Kétmotoros, turbólégcsavaros OV-10-eseken repültünk, melyeket elsősorban megfigyelésre használtak. Rakétákkal és bombákkal fegyverezték fel őket közvetlen légi támogatási feladatokhoz.

ov-10a-bronco_4.jpg

Tovább

PBR Mk.II

Tamiya 1:35

Jól emlékszem, mikor kerültem először kapcsolatba ezzel a járőrhajóval. 1992 februárjában, mikor hazavittem életem első Tamiya-katalógusát, egy egészoldalas promóképen ott virított ennek a bárkának nem is egy, hanem két makettje, a cég egy évvel korábban megjelentetett új büszkesége. Akkor még kizárólag második világháborús készletekkel foglalkoztam, de már akkor nagyon megfogott. Eltelt pár év, majd évtized, végre a polcomra került a doboz, s mikor a folyami hadműveleteket bemutató cikksorozat írását elkezdtem, ennek is nekiláttam.

pbr_makett_12.jpg

Tovább

Vízi hadviselés Vietnamban 4.

A SEALORDS-stratégiától a vietnamizálásig

Ahogy 1968 végére megváltozott a vietnami amerikai stratégia, úgy volt szükség változtatásokra az itt bevetett flottaegységek alkalmazása kapcsán is. Ennek a folyamatnak az elindítója Elmo R. Zumwalt admirális, a Vietnamban állomásozó amerikai flottaerők újonnan kinevezett parancsnoka volt. Így született meg a SEALORDS („Southeast Asia Lake Ocean River Delta Strategy” vagyis „délkelet-ázsiai tavi, tengeri, folyami és deltavidéki stratégia”), mely hivatalosan ’68 novemberében lépett életbe.

pbr_on_river.jpg

Őrjáraton

Tovább

Dzsunkák, őrhajók és vízi sárkányok

A vízi háború szereplői

A vietnami vízi hadviselés története mellett érdemes röviden bemutatni a legjellegzetesebb hajókat és egyéb járműveket. Mielőtt azonban részletesebben elmerülnénk közöttük, lássuk a hajókon leggyakrabban alkalmazott harceszközöket, mivel a technikai adatok között ezek többször is feltűnnek majd.

der_uss_forster_1966.jpg

Tovább

Vízi hadviselés Vietnamban 3.

A folyami portyázók

Az amerikai folyami flotta önmagában csak a vizeken működhetett, de 1966 közepén a körzetben található vietkong bázisok felszámolása is napirendre került. Ehhez már a durván 5000 fős Mobil Folyami Flottilla (Mobile Riverine Force) állt csatasorba 1967 júniusában, mely kombinált, tengerészeti (117. különítmény, plusz kisegítő erők), illetve szárazföldi alakulatokból (a 9. gyaloghadosztály egységei) állt össze. (A flotta egyébként eredetileg tengerészgyalogosokat szánt erre a feladatra, de a bőrnyakúakat akkor már lekötötte az I. hadtest műveleti területe, így a hadsereg katonáit képezték ki erre a feladatra.)

usmc_special_landing_force_rung_sat_1966.jpg

A tengerészgyalogság csak a korai időszakban vett részt a folyami műveletekben. A képen a Különleges Partraszálló Különítmény bőrnyakúi láthatók a Rung Sat-mocsárban, 1966-ban.

Tovább

"Nem mondhatod, hogy csak fogaskerék vagy a gépezetben..."

Egy tengerészeti tanácsadó visszaemlékezése

Ezúttal egy, a dél-vietnami flottához beosztott amerikai tanácsadót szólaltatok meg. Karl Phaler a 42. és 44. folyami járőrcsoportnál szolgált 1966 decemberétől 1967 decemberéig. Története egyszerre megrendítő és lelkesítő. Megmutatja, hogy egyetlen ember mire képes kellő kapcsolatok és elszántság birtokában, akár a szigorú szabályok ellenében is. 

"A vietnami folyami járőröknél voltam tanácsadó. Az alakulatban néhány száz vietnami tengerész és kétcsoportnyi amerikai tanácsadó szolgált. Egy kis faluban laktunk és a járőrkörzetünk túlnyomórészt a kambodzsai határtól Vietnam déli csücskéig, a Thai-öbölig terjedt. Ennek a területnek a nagy részét az U Minh-erdő foglalta el. Elkísértük a vietnami erőket az U Minh belsejébe, falvakat és alagutakat kutattunk át, meg ilyesmi. Az erdő nagy része szabad tűz-zóna volt. A B-52-esek véletlenszerűen bombázták a körzetet. A Vietkong mindig híján volt az egészségügyi felszerelésnek, ezért csak a harcoló tagjaiknak biztosítottak ellátást. A bombázásban megsérült nőket, gyerekeket és öregeket bárkákra tették és leküldték őket a folyón a tengerpartig. A mi hajóink és embereink szedték össze ezeket az amerikai srapnelekkel teli sebesülteket és vitték a tartományi kórházba, ahol nem jutott nekik gyógyszer, mert a tartományfőnök szépen eladott mindent a Vietkongnak.

wounded_civilian_on_boat.jpg

Tovább

"Idegtépő egy háború ez..."

Dickey Chapelle, a rettenthetetlen amerikai fényképész hölgy életútját már bemutattam, ám most, a vízi hadviseléssel kapcsolatos anyagok gyűjtése folyamán kezembe akadt egy helyszíni riportja, mely a National Geographic magazinban jelent meg 1966 márciusában, vagyis halála után néhány hónappal. Mivel akkortájt ez a kiadvány még nem jelenhetett meg nálunk – és ha mégis így lett volna, ezt a cikket hangneme és állásfoglalása miatt minden bizonnyal kicenzúrázták volna a magyar változatból –, lefordítottam, hogy beszámolóján keresztül megidézhessem a dél-vietnami matrózok és a mellettük szolgáló amerikai tanácsadók mindennapjait.

01.jpg

Tovább

Vízi hadviselés Vietnamban 1.

A korai évektől a Market Time-hadműveletig

Bár a vietnami konfliktus történetében különösen hangsúlyos a dzsungelháború vagy a VDK felett zajló légi harcok, nem szabad elfelejtenünk, hogy a vizeken is folyt a küzdelem. A Dél-kínai-tenger vagy a Mekong-delta akkoriban nemcsak az életet jelentő halászat és a rizstermelés, illetve a kereskedelem, hanem súlyos harcok színtere is volt.

wpb_2.jpg

Amerikai WPB őrhajó a Dél-kínai-tengeren

Tovább

Mekong First Light (J. W. Callaway)

Egy szakaszparancsnok emlékei

A vietnami vízi hadviselés történetével kapcsolatos anyaggyűjtés során arra gondoltam, hogy a Mekong-deltában bevetett gyalogosokról sem szabad megfeledkezni, ezért megrendeltem egy ismertebb beszámolót, mely szerencsére nem is okozott csalódást.

mekong_first_light.jpgAz alabamai Joseph Callaway már gyerekkorában sem volt kimondottan tanulós fajta, de a versenyszellem is hiányzott belőle és ez nem változott a középiskolában, sőt utána sem. A hadseregbe önként jelentkezett, remélve, hogy kifog majd magának valamilyen biztonságosabb beosztást, bár már ekkor megfordult a fejében a tisztképző gondolata is. Ez azért sem volt túlzás, mert a bevonulás során végzett tesztek megállapították, hogy iskolázatlansága ellenére is intelligens. Amikor aztán a kiképzés során rajparancsnokot csináltak belőle, meg is lepődött azon, mennyire természetesen jön nála a beosztottak vezetése, támogatása és segítése. Ez kiképzői figyelmét sem kerülte el, így valóban elküldték tisztképző iskolára, aminek a vége az lett, hogy 1966 végén, 23 éves korában egy jól összeszokott szakasz parancsnokaként Vietnamba vezényelték, az akkor reaktivált 9. gyaloghadosztályhoz. Fél év frontszolgálat után a thai hadsereg vietnami bevetésre készülő alakulatainál lett tanácsadó, majd újabb hat hónap múlva meghosszabbította turnusát és a Különleges Erőkkel dolgozott. Hazatérése után még egy ideig a hadseregnél maradt, aztán leszerelt, megházasodott és a Bostoni Egyetemen tanult.

Tovább

“Hirtelen a vidék felvirágzott…”

Egy amerikai tanácsadó visszaemlékezése

Nemcsak katonák és hírszerzők tevékenykedtek Vietnamban: most egy olyan külügyi tanácsadó emlékei következnek, aki civilként dolgozott a pacifikálási program keretében és korántsem olyan fekete-fehéren látta az ország helyzetét, mint sok más kortársa.

Dick Burnham New York államból származik. Előbb történelem szakon végzett az Amhersten, később jogi diplomát szerzett a Harvardon. Külügyesként Franciaországban dolgozott évekig, majd hazatérése után, mivel nem talált érdekesebb kihívást, jelentkezett vietnami szolgálatra. Tíz hónapos képzésen vett részt, melyen többek között megismerte a vietnami nyelvet, kultúrát és történelmet. 1965 nyarán utazott ki az AID (Agency for International Development: Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség) tanácsadójaként.

"Pár napot Saigonban töltöttem, utána utaztam a Mekong-deltába, Kien Hoa tartományba. Ha Saigonból elautózol My Thóba és aztán kompon átkelsz a folyón, már ott is vagy Kien Hoában. Majdnem pontosan délre fekszik a fővárostól. A lakosság alapvetően buddhista, de akadt néhány katolikus is. Hoa Hao-szektásokból itt egy sem volt, csak pár Cao Dai, de másfélék voltak, mint Tay Ninh-ben. Vietnam déli része nagyon gazdag vidék és nincs túlnépesedve. A gazdáknak fejenként 15-20 hektár jutott. A deltára jellemző gyönyörű, lapos, termőföldek mindenfelé. Arrafelé senki nem éhezett. Mikor északabbra jártam, láttam éhezőket, de mifelénk soha. A fákról kókuszdiók potyogtak. Sokan szegények voltak és valószínűleg nem mindig jutott nekik annyi rizs, amennyit szerettek volna, mert mindkét oldalról megadóztatták őket. De senki nem éhezett. Nagyon, nagyon gazdag terület volt lehetőségek tekintetében, ha nem is a tényleges termés mennyisége tekintetében.

mekong_delta.jpg

Tovább

Punisher: Platoon & Born

Így született a Megtorló

A Marvel cég The 'Nam című képregénysorozatának apropóján már említettem a Megtorlót, aki a vietnami vonatkozású képregényhősök igen kis létszámú klubjának legelőkelőbb tagja. Az idén 45. születésnapját ünneplő karakter az évtizedek során számos szériát és vendégszereplést, illetve filmadaptációt megért, ezért úgy gondoltam, ideje lenne most már róla is részletesebben szólni. Lássuk először is, honnan érkezett ez a figura.

punisher_vietnam.jpg

Tovább

Stalking the Vietcong (Stuart A. Herrington)

Többet ésszel, mint (tűz)erővel

A Phoenix-programmal kapcsolatos vizsgálódás közben kézbe vettem több személyes beszámolót is, köztük egy külön kötetet is. Írójának véleményét már idéztem a vonatkozó cikkben, mintegy ellenpontozva Frank Snepp, egykori CIA-ügynök lesújtó véleményét. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy nem ugyanott szolgáltak és nem ugyanazt látták…

stuart_herrington_1.jpg

Tovább

“Tudatosan becsaptuk magunkat…”

Egy CIA-tiszt visszaemlékezése

Frank Snepp 1943-ban született és a Columbia egyetemen diplomázott. A CIA tagjaként elsősorban Dél-Vietnamban dolgozott, ahol részt vett a Phoenix-programban. Az utolsó amerikaiakkal távozott Saigon 1975-ös elestekor. Egy évvel később lépett ki, ezután újságíróként, majd televíziós producerként dolgozott, s munkásságáért több díjat is átvehetett. Az elsők között illette súlyos kritikával az ügynökség módszereit a hetvenes években. 1977-ben könyvet is kiadott a vietnami amerikai jelenlét utolsó éveiről Decent Interval címmel. A CIA szakmai titkok megsértéséért beperelte, ő pedig vesztett. Azóta minden releváns írásbeli megnyilvánulásához az ügynökség engedélye szükséges.

frank_snepp_1.jpg

"Ahogy a vietnami háború egyre jobban elmélyült, a helyi sorozóbizottság a nyomomban lihegett. A Columbia egyetem külügyi szakára jártam. Elmondtam az egyik professzoromnak, hogy nagyon nem akaródzik nekem bevonulni. Nem mintha elleneztem volna a háborút, de nem akartam kinyiffanni. Ő azt mondta, csak úgy lehet elkerülni, ha beállok a CIA-hoz. Jó ötletnek tűnt és a segítségével be is kerültem. Ez 1968-ban történt. A nyugat-európai részleg NATO-irodájába osztottak be. Imádtam. Állandóan csak melóztam. Aztán egy kollégám, aki jól szórakozott a munkamániámon, megtréfált. Mikor vietnami szolgálatra kerestek jelentkezőket, körbeküldtek egy űrlapot az irodában, ő meg a tudtom nélkül ráírta a nevemet. Azonnal felvettek, mivel ember kellett nekik. Tiltakoztam, de nem túl vehemensen, mert ha ilyesmit csinálsz, a végén még lecsúszol a tengerentúli megbízatásokról. Így '69-től '71-ig Vietnamban voltam, ahol főleg kihallgatásokkal és elemzéssel foglalkoztam. Pár hónapra visszakerültem utána Washingtonba, de újra jelentkeztem és '72-től a háború végéig megint ott szolgáltam.

Tovább

Tüzes napok (J. F. Mullins)

Nincs szabály, nincs kegyelem

A rendszerváltozás utáni évek egyik jellegzetessége volt, hogy számos új magyar könyvkiadó alakult, amelyek egy része az addig tiltott nyugati kötetek publikálására fókuszált. Ezek között számos katonai témájú regény is helyet kapott: ekkoriban jelentek meg a Rambo-könyvek, a Larry Hicks-féle Sas-kommandó, a Dan Schmidt-féle Sólyom-kommandó, vagy épp a Tüzes napok. Ezek mindegyikében szóba került a vietnami háború, ám csak az utolsó helyezte magát a cselekményt is a konfliktus éveibe, a többinél megelégedtek a veterán katonafigurák szerepeltetésével.

jf_mullins.jpgA szerző, az 1942-es születésű John F. Mullins a középiskola után jelentkezett a hadseregbe, előbb ejtőernyősnek, majd a Különleges Erőkhöz, ahol felcser lett. Először 1963-ban járt Vietnamban, ahol hat hónapot töltött az egyik Alfa-különítménnyel, majd hazatérve a gyalogságnál szolgált hadnagyi rendfokozattal, s elvégezte a ranger-tanfolyamot. 1966 és 1970 között ismét Délkelet-Ázsiában harcolt, előbb a zöldsapkásokkal, majd a SOG kötelékében, végül a dél-vietnami PRU tanácsadójaként. A hetvenes években megfordult a világ szinte minden táján, továbbképzésekre járt, kiképzést vezetett és így tovább. Huszonegy év szolgálat után 1981-ben szerelt le. Szakmai hátterét kihasználva továbbra is tanácsadóként és kiképzőként dolgozott Közép-Amerikától Afrikáig, de cégeket is alapított (például lőterek felépítésére és lövészeti kurzusok vezetésére). Több diplomát szerzett, négy nyelven beszél és gyakran hívják szakmai konferenciákra. Több regény is fűzödik a nevéhez, a Raven Software által kiadott 2002-es videójáték, a Soldier of Fortune fejlesztésénél pedig tanácsadóként működött közre.

Tovább