Kedves Mindenki, elérkeztünk a tizedik születésnapig. És ez az esztendő nemcsak a blog alapításának kerek évfordulóját, hanem – korántsem véletlenül – a háború végének 50. évfordulóját is jelzi. Mert az elsődleges célom annak idején az volt, hogy alapvetően a konfliktus történetével párhuzamosan mutassam be, mi is történt azokban az években, kezdve az amerikai háború elejétől a végéig. És ez sikerült, sőt, a francia háborúra is történt néhány poszt erejéig kitekintés, úgyhogy a történet szépen kikerekedett. Kíváncsi lennék, hány olyan olvasó böngészi most ezeket a sorokat, aki már akkor, az első hónapokban itt volt. Remélem, vannak ilyenek, és nyomnak a kommentszekcióba egy virtuális pacsit… 

A tíz évvel ezelőtt időszakra, a bizonytalan kezdésre, a “csináljam-ne-csináljam?” dilemmára jól emlékszem. Tudtam, hogy óriási ez a fa, a fejszém meg akkorra amekkora, mégis belevágtam. És beindult, mint a matek szakkör, én pedig élveztem a munkát. A blog struktúrája gyorsan letisztult, a rovatok egyértelműen bővültek, az 50. évforduló pedig tisztán meghatározta a fő csapásirányt. A témák adták magukat, a szakirodalom nagyja már rendelkezésre állt (persze a beszerzések azóta is tartanak, de ez már csak ilyen), úgyhogy a hétről hétre folyó (főleg esténként és vasárnap délutánonként végzett) munka megfialta az újabb és újabb posztokat – a mai napig összesen 390 darabot.  

Az érdekesség kedvéért utánanéztem az elmúlt évtized olvasottsági adatainak, mert számomra ez is releváns információ. 

Ahogy látható, az olvasottság 2018-ig növekedett, onnantól inkább csökkent, illetve hullámzott. Hogy ennek mi az oka, csak találgatni lehet. Tény, hogy az elmúlt pár évben kevesebb új cikket írtam, de a régiek "nem járnak le", ráadásul sok az átkötés a témák között, vagyis a régebbi posztok is szerepet játszanak. Egyik elméletem, hogy az Indexen és felületein is kevesebb már az olvasó (de lehet, hogy ugyanannyi, csak az odakattintók átlagosan kevesebbet olvasnak…). De persze az is, hogy nagy általánosságban kevesebb az olvasó ember. Előbbit arra alapozom, hogy több esetben még olyankor is elenyésző számú olvasó jut el hozzám (tehát bármelyik blogra, amire írok), ha az amúgy témája alapján szélesebb érdeklődésre érdemes posztot egyébként 2-3 napig kint tartják az Indexen vagy a cimlap.blog.hu-n. (Erre jó példa a géppisztolyos cikkem.) A tízezres, esetleg több tízezres olvasottság ma már ritka kivétel, és a legtöbb cikk a több ezer olvasót sem éri el. A tavaly novemberben bevezetett korlátozás (vagyis, hogy az olvasáshoz blog.hu-s regisztráció és belépés szükséges) csak rásegít erre, és az egyik legszemellenzősebb intézkedés, ami minket, bloggereket érhetett. Külön bántó, hogy nem tettek különbséget a történelmi vonatkozású 18+-os és mondjuk a pornográf 18+-os tartalmak között. Hozzátenném, a blog.hu felületeinek fejlesztése talán azt is lehetővé tette volna, hogy csak a 18+-os címkével ellátott posztok, cikkek elérését korlátozzák, nem pedig egy egész blogét… De nem. Sajnos a blogfelület már régebben is rászorult volna a fejlesztésekre, de ezzel jó ideje nem foglalkoznak. Ugyanígy a blog.hu-s brigád elérhetősége, lelkesedése, segítőkészsége is zuhanórepülésben van. A régi gárda rendelkezésre állt, gyorsan reagált, igyekezett segíteni, volt humorérzéke, más szóval ott állt a vártán. Nem tudom, hogy a csapat kicserélődött-e, vagy őket is utolérte a takarékossági létszámcsökkentési hullám… Szomorú dolog ez, már csak a távolabbi jövő vonatkozásában is, mert az ilyen korlátozások következtében biztos, hogy kevesebb az olvasó, ami az Index számára sem mellékes, mivel részben a reklámokból élnek, a reklámablakok pedig csak akkor tűnhetnek fel, ha az olvasók eljutnak az adott poszthoz.

Ami a kivételeket, vagyis a legolvasottabb posztokat illeti: a tavaly novemberi vietnámi útról szóló hat cikk láthatóan sokakat érdekelt, a legolvasottabbak 15-16 ezer embert vonzottak be. Remélem, tényleg inspiráltam pár honfitársat arra, hogy egyszer el is utazzon oda… Catherine Karnow fotóalbuma (több mint 8600 kattintás), illetve Saigon eleste (több mint 6500 olvasó) is említendő. Ezekkel együtt 34 poszt került ki.

És akkor röviden a tervekről: vannak. A háború utáni társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok és fejlemények megérdemelnek pár cikket, de az ötvenes évek második felének eseményeivel is foglalkozni kellene még. A játékfilmek és könyvkritikák sem fognak elmaradni, ezekhez bőven van még alapanyag. Maketteket is építek még, szóval abból is lesz pár. Hogy milyen rendszerességgel, az majd kiderül. Viszont a már két éve ígérgetett, a páncélos hadviseléssel kapcsolatos cikksorozatot még mindig nem tudtam befejezni, bár nagyon lassan továbbra is teszek hozzá az anyaghoz. Azonban a PhD-vel kapcsolatos tevékenységem miatt a hosszabb írásművek befejezése eleve problémásabb… Ez utóbbi projektről annyit, hogy két év után a felénél vagyok, és remélem, hogy a terveknek megfelelően 2027 közepére be tudom fejezni. Azután jó eséllyel még egy önálló könyvet is fial majd az ottani témám.  

Köszönöm az olvasók és érdeklődök jelenlétét, aktivitását és kérdéseit itt és a Facebook-oldalon. Köszönöm Árpád barátomnak a technikai asszisztenciát, mert bizony egy blog működtetése sem olyan egyszerű, mint elsőre látszik, rá pedig mindig számíthatok. A blog.hu-s csapatnak kétféle köszönet jár: a régi gárdának maximális, mert, ahogy említettem, ők expeditívek és segítőkészek voltak az első pár év során, ezt soha nem fogom elfelejteni; az új gárdának meg… javasolnék egy megbízható, mindig működő email-címet és akkora létszámot, amivel ezt a munkát rendesen el lehet végezni.

A nyereményjáték menete

Most pedig következzen a blogszületésnap kapcsán esedékes nyereményjáték, ami valószínűleg az utolsó lesz.   

A részvételhez mindössze blog.hu-s regisztráció vagy Facebook-fiók szükséges, illetve min. 18 éves életkor. Akik már nyertek a korábbi nyereményjátékokon, azok részt vehetnek ugyan, de a sorsolásba csak akkor akkor kerülnek be, ha a résztvevők összlétszáma nem haladja meg a három főt.  

Ha szeretnél részt venni és nyerni, a következő teendőid lesznek:  

A Facebook-oldalon közzétett szülinapi bejegyzés alá vagy itt lent, a kommentek között írd le, hogy mi tetszett itt legjobban a tíz év alatt, miről szeretnél még olvasni, és persze jólesik egy születésnapi köszöntés is… (Nagyon fontos, hogy ha a blogon kommentelsz, akkor a blog.hu-n regisztrált email-címeden át tudok majd kapcsolatba lépni veled, szóval ha ez nem azonos a mindennapi használatú címeddel, akkor a következő hetekben jobban figyelj erre.) 

Ha szeretnél segíteni az oldal népszerűsítésében, a Facebookon szívesen veszem, ha a lájk vagy a követés gombot is megnyomod, de hivatalosan ezt itt nem kérhetem, önmagában pedig nem jár részvétellel.  

A határidő 2025. november 24. 23:59. Utána sorsolok.

A nyeremények:

• egy kb. 30x40 cm méretű, vászonra nyomott észak-vietnámi propagandaplakát 1974-ből
• az amerikai Katonai Segítségnyújtási Parancsnokság (MACV) hímzett jelvénye
• egy szabadon választható póló az alábbiak közül

A három nyertes nevét a Facebook-oldalon és a blogon fogom nyilvánosságra hozni, a megszokott módon. A nyereményeket postai úton vagy személyesen juttatom el a nyerteseknek. Kiküldésük és kézhez vételük időpontja bizonytalan (a kihirdetéstől számítva valószínűleg két hetet vesz majd igénybe, de a kézbesítés időpontja függ a Magyar Postától is, személyes találkozás esetén pedig a szervezési igényektől, mindenesetre várhatóan karácsony előtt most is sikerül megoldani). 

A játék saját kezdeményezés, a vietnamihaboru.blog.hu és annak Facebook-oldala népszerűsítésére szolgál. A Facebook teljes körűen mentesítve van minden jelentkező vagy résztvevő részéről. Elismerjük, hogy a promóciót a Facebook nem támogatja, nem hagyja jóvá és nem kezeli, illetve a promóció nem kapcsolódik a Facebookhoz.