Őrjáraton a tiltott övezetben

Már bő két éve annak, hogy James Donahue, egykori zöldsapkás beszámolójáról írtam, mely az amerikai szervezésű, de nagyrészt vegyes állományú Mobil Gerillaerők egyik csatájáról szólt. A szóban forgó műnek azonban van egy kvázi előzménykötete is, melyet már akkoriban kinéztem magamnak, de csak nemrég szereztem be.

A Különleges Erők több akciót is kezdeményeztek 1967 májusában a Saigontól északnyugatra fekvő "D" harci övezetben. Kambodzsai legénységből álló, amerikai vezetésű, gerillamódszereket alkalmazó alakulataik hamarosan szembesültek azzal, hogy a 9. vietkong hadosztály ezredei is a körzetben vannak, így újra és újra vissza kellett térniük, hogy az ellenséges bázisokat és raktárakat felszámolhassák. Bár taktikájuk jelentős előnyhöz juttatta őket, saját bőrükön tapasztalták meg, hogy miért hívják ellenfeleik ezt a vidéket "tiltott övezetnek"...

Donahue másik kötetéhez képest itt szerencsére jut idő nemcsak a harctevékenység, hanem a helyőrségi élet és a saigoni kimenők nyugalmasabb perceinek bemutatására is. A terepen töltött napok krónikái pedig tele vannak a gerillaharcászat módszereit taglaló kitérőkkel, vagyis akit jobban foglalkoztat a téma, annak ez határozottan érdekes lehet. A környezeti leírások is nagyban támogatják az atmoszférát, de a dialógusokat is dicsérhetném, mert nem közhelyeket kapunk, hanem hús-vér emberek beszélgetéseit. Mindeközben a kambodzsai harcosok előtti főhajtás sem maradhat el, sem az író, sem az olvasó részéről, miközben az ő motivációikat és történelmüket is megismerhetjük – megint csak egy olyan érdekesség, mely kicsit kiemeli a könyvet a többi közül, és jobban megvilágítja a konfliktus kevésbé ismert résztvevőit.

A gördülékeny stílust véleményem szerint csak egy dolog zavarja, bár nem jelentős mértékben: a szerző által preferált, újra és újra felbukkanó hangutánzó szavak, melyek a robbanásokat és lövéseket hivatottak megeleveníteni. Végső soron érthető megoldás, de úgy hiszem, kissé gyerekes: egy hangoskönyvben könnyen lehetne ezt a megfelelő zajokkal helyettesíteni, de így, írásban elég suta. Egyébként ez a kötet is tartalmaz térképeket, szám szerint kettőt, illetve nyolcoldalnyi képmellékletet, mely nagyobbrészt a bajtársak portréit tartalmazza. Az idegen szavak és rövidítések tára, illetve az alakulat egykori tagjainak rövid életrajzi összefoglalói most sem hiányoznak. 

Blackjack-33
Írta: James C. Donahue
Ballantine Books 1999
282 oldal