A fiúk a C századból
A laktanyától a csatatérig
Tavaly csokorba szedtem azon színészek jó részét, akik a legtöbbször érintették szerepeikben a vietnami háborút. Ha rendezőkből csinálnék hasonló toplistát, a kanadai (és idén 85 éves) Sydney J. Furie valószínűleg dobogós helyet szerezne, hiszen számos katonai témájú filmje között négy is erről a konfliktusról szól (köztük a már általam is bemutatott Bíbor szív). E négy közül az első volt ez az 1978-as alkotás.
Újabb buszok gördülnek be a San Diegó-i tengerészgyalogos laktanya kapuján, tele amerikai fiatalemberekkel, akik most kezdik csak meg az alapkiképzést. A lassan csapatba formálódó újoncoknak azonban nemcsak a hátországi katonaélet nehézségeivel kell megküzdeniük, hiszen idővel behajózzák őket, és Dél-Vietnamban kell helytállniuk...
A film akkor érkezett, amikor az első, igazán híres vietnami klasszikusok (Apokalipszis most, Hazatérés, A szarvasvadász) moziba kerültek, de ismertsége vagy jelentősége köszönőviszonyban sincs a fentiekével. Pedig az alapanyag önmagában bíztató lett volna, főleg, hogy kifejezetten a kiskatonák vietnami élményeiről akkor még nemigen létezett film. A forgatókönyv meg is ragad néhány jellegzetes, esetenként abszurd vagy morbid eseményt, a párbeszédek egy része pedig egész jó, a díszletek, jelmezek, kellékek pedig úgy 95 százalékban abszolút korrektek... Ugyanakkor a hiányosságok nagyon is szembeötlők. Kezdhetném a színészi játékkal, melynek színvonala nagyon hullámzó, és a szereplők nagy többségéről eleve nem tudom elhinni, hogy katonai kiképzésen estek át, sokkal inkább tűnnek uniformisba bújtatott civileknek. A forgatókönyv is tartalmaz pár furcsaságot, ezek közül talán a futballmeccs és annak körülményei a legbizarabbak. A fényképezést vagy a csatajeleneteket se nagyon lehet felemlegetni... Ezek a negatívumok, főleg az első, komolyan aláássák a film drámai hatását. Össze sem érdemes hasonlítani a lényegében azonos témájú Acéllövedékkel, mely nem hiába lett az egyik legsikeresebb és legelismertebb háborús film.
A színészek közül leginkább azok emelkednek ki, akik ténylegesen vagy látszólag voltak azelőtt katonák: ilyen például R. Lee Ermey, aki ezúttal is kiképzőt alakít, a tőle megszokott elsöprő stílusban. Az újoncokat játszó színészek között viszont a "harcos fekete" Tyrone Washingtont életre keltő Stan Shaw talán az egyetlen markáns karakter. Craig Wassont is csak azért említem meg, mert a szintén '78-ban elkészült Vidd hírül a spártaiaknak! című vietnami háborús filmben is szerepelt.
A leírtak ismeretében csak a téma fanatikusainak (és persze Lee Ermey rajongóinak) tudnám ezt a filmet ajánlani. Nem tudom, forgalmazták-e hazánkban; talán VHS-en igen. Így maradtam az angol DVD-kiadásnál, de ennek tartalma igen szegényes (se felirat, se igazi extrák), plusz a kép- és hangminőség sem túl lehengerlő...
The Boys In Company C
Columbia 1978 (121 perc)
Rendező: Sidney J. Furie
Főszereplők: Stan Shaw, Andrew Stevens, Lee Ermey
Zene: Jaime Mendoza-Nava