A Starlite-hadművelet

Az első jelentős ütközet

A tengerészgyalogság feladatköre a márciusi partraszállás óta jelentősen kibővült: a támaszpontok védelme mellett a járőrözés, majd a támadó jellegű hadműveletek is sorra kerültek. A harcra kiéhezett, ellenséget eddig csak elvétve látott bőrnyakúaknak már nem kellett sokat várniuk az első nagy összecsapásra. A hírszerzési jelentések, illetve egy elfogott dezertőr beszámolója alapján ugyanis jelentős gerillatámadás volt várható a tengerészgyalogság Chu Lai-i bázisa ellen, melyet az 1. vietkong ezred hajtott volna végre 1500 fővel, s ez az alakulat valahol Van Tuong környékén készülődött. A tengerészgyalogosok végre megkapták a lehetőséget, hogy nagy erővel vágjanak oda.

da_nang_base.jpeg

Őrségben a Da Nang-i bázis felett

A Starlite-hadművelet (mely eredetileg a Satellite nevet viselte, de egy áramszünet folytán az írnok elírta és úgy maradt) tipikus „kalapács-és-üllő” akciónak ígérkezett. 1965. augusztus 18-án reggel fél hétkor a 3/3. tengerészgyalogos zászlóalj partra szállt Van Tuongtól délre, An Cuong mellett: komoly ellenállásba ütköztek, de a Galveston könnyűcirkáló lövegeinek segítségével néhány óra alatt megtisztították a környező dombokat és elindult északnyugatnak a falukomplexum felé. Hozzájuk csatlakoztak a 4/2. zászlóalj tagjai, akik helikopterrel érkeztek az előre kijelölt leszállóhelyekre. Mindeközben egy másik század a célponttól északra foglalt állást, hogy a Tra Bong folyó felé elvágja a menekülés útját, ők szintén légi úton kaptak erősítést.

op_starlite.jpg

Kombinált akció: a Starlite-műveletben a helikopterek mellett szerephez jutottak a páncélozott járművek, a kétéltűek, illetve a flotta hajóágyúi

A Vörös kódjelű leszállóhelyen nem volt semmi probléma, ám a Fehérnél a körzet fölé magasodó gerincről beásott gerillák nyitottak tüzet az érkező helikopterekre. A földet ért bőrnyakúak megindultak a magaslat felé és a flotta tűztámogatása segítségével végül sikerült bevenni az ellenség állásait, de csak súlyos veszteségek árán.

marines_in_action.jpg

Tengerészgyalogosok tűzharcban a gerillákkal

A Kéknél is súlyos tűzbe kerültek a fél nyolckor földet ért tengerészgyalogosok, ami a közeli 43. magaslatról érkezett. A légi támogatás nyomán sikerült megtisztítani a dombot, de utána kommunikációs gondok miatt a parancsnokuk, Jenkins hadnagy óvatlanul Nam Yen falu vezette tovább a századát, melyet – úgy vélte – már megtisztították a tenger felől érkező erők. Géppuska- és aknatűz állította meg őket a település közelében és délután fél ötig mozdulni sem tudtak. A felmentésükre irányított páncélos oszlop eltévedt az odavezető úton, majd hamarosan rajtuk ütöttek a Vietkong erői. Támogatásukra további harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket küldtek, de velük is ugyanaz történt: belefutottak egy lesállásba. A flotta hajóágyúi, illetve helikopteren ideszállított tartalék oldotta fel a patthelyzetet, minek hatására a gerillák estére visszahúzódtak.

19650818_op_starlite_sgt_re_steffy_w_vc_prisoner.jpg

Steffy őrmester az első foglyok egyikével

A tengerészgyalogosok másnap továbbfolytatták a műveletet a kijelölt cél felé haladva; elszórt harcokra még sor került. Hat nap alatt 614 gerillát tettek harcképtelenné, 45 halottjuk és durván 200 sebesültjük árán. Az 1. vietkong ezredet ezzel nem sikerült teljesen megsemmisíteni, de az akciót így is sikerként könyvelték el – akárcsak a gerillák. Mindkét fél értékes tapasztalatokra tett szert, ám az amerikaiak ezt kevésbé tudták kihasználni, mint ellenfeleik, akik most már bizonyosan tudták, hogy hagyományos ütközetben semmi esélyük a mozgékony és komoly tűztámogatással bíró tengerészgyalogosok ellen. Ahogy az elmúlt hetekben és a következő évek során ellenfeleik még sokszor megtapasztalták, villámgyorsan fel tudtak szívódni, ha az események számukra kedvezőtlenül alakultak.

196508_op_piranha_7th_marines_landing_batangan.jpg

Tengerészgyalogosok gázolnak partra a Batangan-félsziget északi oldalán a Piranha-hadművelet során (1965. szept. 7.)

Szeptember 7-én indult a Starlite folytatása, a Piranha-művelet, melyben már a Vietnami Köztársasági Hadsereg és a dél-vietnami tengerészgyalogság is részt vett az amerikaiak oldalán: céljuk az 1. vietkong ezred maradékának felkutatása volt, a már említett célkörzettől, Van Tuongtól 13 kilométerre délnyugatra. Az akció három napig tartott és kevesebb eredményt hozott – a kérdéses ezred, mint utóbb kiderült, pár nappal korábban kivonult –, de a gerillák így is majdnem 250 emberüket vesztették el és többek közt egy tábori kórházukat is. Az amerikaiak 2, a dél-vietnamiak 5 halottat számláltak.


A krónika következő részében:
Emberi fáklya a Pentagon gyepén


Forrásművek:
A vietnami háború napról napra (írta: Leo J. Daugherty; Hajja és Fiai Kiadó 2003)
Nam: The Vietnam Experience (szerkesztette: Jonathan Reed, Tim Page, Dr. John Pimlott; Orbis Publishing Limited, London)
The Illustrated History of The Vietnam War: Marines (írta: Edwin H. Simmons; Bantam 1987)
Vietnam: The Decisive Battles (írta: John Pimlott; Guild Publishing 1990)