Dzsungelháború Dél-Vietnamban (Wilfred Burchett)

A Vietkong vendégeként

Wilfred Burchett nevét először a nemrég bemutatott hadifogoly-visszaemlékezésben olvastam: George Smith és fogságba esett bajtársai egy nap ugyanis furcsa látogatót kaptak egy ausztrál újságíró személyében, aki később róluk is említést tett a jelen kötetben. És hogy mit keresett egy ausztrál zsurnaliszta a dél-vietnami dzsungelben?

wilfred_burchett.jpgBurchett (1911–1983) liberális szemléletű újságíró volt. A második világháború idején tudósított többek között Kínából és Burmából, illetve ő volt az első nyugati látogató az atombombától letarolt Hirosimában. '45 után több kelet-európai országban is megfordult, s ott volt például Mindszenty és Rajk koncepciós perének tárgyalásain. Itt és később is tanúságot tett túlzott kommunista szimpátiájáról (Rajkot például titóista kémnek titulálta, az '56-os forradalmat pedig elítélte). Az indokínai konfliktus is erősen foglalkoztatta. Kritikusan, sőt elítélően írt az amerikai beavatkozásról, illetve a saigoni rezsim embertelen módszereiről, de külön könyvet szentelt a laoszi válságnak is. (Magyarul négy kötetét is kiadták azokban az években, ezek antikváriumból még beszerezhetők). Bár esetenként jogos kritikát fogalmazott meg a nyugati antikommunista törekvésekkel szemben, többen szóvá tették, hogy túlzott jóindulattal, már-már naivan áll a keleti blokkhoz. A fentiek tudatában úgy vélem, nem nagyon lehetett fogalma a kommunizmus kegyetlen valóságáról annak ellenére, hogy több évet töltött a vasfüggöny túloldalán.

dzsungelhaboru_del-vietnamban.jpg1963-64-ben Dél-Vietnamba utazott, ahol a vietkong gerillák, illetve a velük szimpatizáló helyi törzsek vendégeként több tartományban is megjelent, interjút készített számos partizánnal és lakossal, továbbá a már említett amerikai foglyokkal is. Igen részletes leírásaiban megelevenedik az egyre nagyobb erőre kapó Nemzeti Felszabadítási Front belső világa, taktikája, de a vidéki népesség életmódja is, illetve a Diem-kormányzat erőszakos belpolitikája. Mindennek egy része hitelesnek tűnik, viszont nem lehet elmenni a már említett egyoldalúsága mellett: egyrészt feltűnő, hogy akármiről is beszél, mindig a gerillák hatékonysága és győzelmei, illetve a velük szemben követett taktika eredménytelensége kerül szóba, másfelől téves információkat is közöl. Keserűen mosolyogtam például azon, hogy: „Mindeddig egyetlen bizonyíték sem igazolta azt a vádat, hogy Észak-Vietnam beavatkozik a háborúba. De annál több bizonyíték van, hogy e vád merő képtelenség.” Khm, khm, ebben a témában javaslom a Vietkongot bemutató cikksorozatom első részét. Vagy: „Ami a fegyverszállítást illeti, még ha lehetne is Északról megfelelő mennyiségű fegyvert szállítani Délre, egyetlen parancsnok sem alapozhatná hadműveleteit olyan ellátmányokra, amelyek emberi háton érkeznek, több mint ezer kilométeres távolságból, őserdőkön és meredek hegyi ösvényeken, a félelmetes annami hegységen át.” Ez az ember (akkor még) nem hallott a Ho Si Minh-ösvényről… Vagy épp nem akarta szóba hozni.

A fentiek okán tehát csak azoknak ajánlhatnám ezt a könyvet, akiket megfelelő előismereteiknek hála a fenti és ehhez hasonló ferdítések nem tévesztenek meg. A bőséges, 32 oldalas fekete-fehér képmelléklet viszont nagyon hasznos, hiszen az alaposan reprezentált amerikai oldallal szemben lényegesen kevesebb képanyag áll rendelkezésre az NFF-ről.

Dzsungelháború Dél-Vietnamban
(Vietnam: The inside story of a Guerrilla War)
Írta: Wilfred Burchett
Fordította: Makai György
Kossuth Könyvkiadó 1965
360 oldal